A személyiségzavarokban szenvedőkre az adott szociális, kulturális elvárásoktól jelentősen eltérő viselkedés jellemző. Általában tagadják azt, hogy bármi probléma lenne velük, ezért sokszor befolyásolhatóvá válnak. A mindennapi életben sokkal veszélyeztetettebb: sűrűbben kerülnek kórházba, nem találnak munkát, hajléktalanok, stb. Az eltérő magatartás miatt nekik valamiféle személyiségzavaruk van, melyeknek sok típúsát tudjuk megkülönböztetni.
Osztályozásuk:
a, a furcsák, a különcök (paranoid, szkizoid, antiszociális)
b, a félősek (obsessiv-kompulzív, elkerülő, dependens)
c, a jelenetcsinálók (borderline, hisztrionikus, nárcisztikus)
Az alvás és ébrenlét zavaraival az „alvásorvoslás" foglalkozik. Ezek rendkívül szerteágazóak, osztályozásukra sokféle kísérlet történt. Az előzőekben főleg az inszomniával és az alvászavarok általános jellemzőivel foglalkoztam. A következőkben a különféle zavarok jellemzőit osztanám meg. (Természetesen az okok, tünetek, ill. teendők nagyon hasonlóak az előzőekben írtakhoz.) A következőkben a narkolepsziával (1/a), az obstruktív alvási apnoe szindrómával - OSAS (1/a), a cirkadián ritmus megzavarásából eredő alvászavarokkal (1/c), ill. a paraszomniákkal (2) foglalkozunk főként.
A mesterséges kémiai anyagok az idő előrehaladtával hátráltatja a természetes megerősítéseket. Ezáltal csökken a sportolásra és a szexuális kapcsolatra való igény. Az élettér és a különböző tevékenységek beszűkülhetnek. Kialakulhat az addikció (hozzászokás), mely alatt a drogok keresésének és fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. Ezt erős vágy és visszaesés jellemez, melyet erős belső kényszer irányít. A drog előidézhet pozitív megerősítést - kellemes élmény, eufória -, melyet húzásmechanizmusnak hívunk. Ugyanakkor előidézhet negatív megerősítést - szorongásból, nyomottságból való kilökés -, melyet lökésmechanizmusnak hívunk.
A cukorbeteg emberek egy része inzulinadására szorul. A nekik szánt készítmények inzulintartalmát nemzetközi egységekben (NE) adják meg. A legtöbb inzulinoldat - beleértve az itthon is forgalomban levőket -1 ml-ben 40 NE-et tartalmaz. A befecskendezéséhez 1 vagy 2 ml-es fecskendőket használhatunk és újabban előretöltött, korszerű, könnyen kezelhető patronos inzulinadagoló készülékek kerültek forgalomba. Ezek volnának az úgynevezett inzulintollak.
Világszerte a leggyakoribb funkciózavart okozó mentális zavarok közé tartoznak a fóbiák és egyéb szorongásos betegségek. Igaz, hogy pszichológiai okait e betegségeknek még nem sikerült teljesen felkutatni, de hatékonyan tudjuk őket kezelni számos gyógyszerrel és terápiával. Így a következményeket meg tudjuk akadályozni. A pácienseket súlyos, állandó szorongás vagy félelemérzet jellemzi, pszichózis vagy súlyos hangulati változás nélkül. Az elsősorban szorongásos zavarok kezelésére használt benzodiazepinek a világ leggyakrabban használt gyógyszerei. Ezek nem megfelelő használata súlyos következményekkel járhat. Ezen alkalommal a legfontosabb szorongásos betegségeket vesszük végig.
A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb.) Az alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek a függőség súlyosságával arányosak. Ez a szenvedélybetegség talán a legkomplexebb mind közül. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Magyarországon kb. 800.000-1.000.000-ra tehető az alkoholbetegek száma. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.
A cukorbetegség miatti magas vércukorszint végett a sejtekbe is több cukor jut, ám egy határ felett a túl sok cukrot a sejtek már nem képesek „feldolgozni" és szerkezetük, működésük károsodik. A szem ideghártyáján ezért először körülírt érfali kiöblösödések (aneurizmák) alakulnak ki, majd pedig a károsodás előrehaladásával új kóros falszerkezetű érképződések, vérzések, folyadékkilépések jönnek létre az erek, érfalak folyamatos gyengülése miatt. Az retina kisereinek károsodása (diabéteszes retinopátia) akár vaksághoz is vezethet, de a látás csökkenéséhez nagyobb valószínűséggel.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 93 vendég és 0 tag böngészi
