Az elmúlt 30 évben figyeltek fel arra-különösen az interkontinentális légi utazás elterjedése kapcsán-, hogy a hosszú utazások során az utasoknál mélyvénás trombózis alakulhat ki, amely akár halálos kimenetelű tüdőembóliát okozhat.A tartós ülő helyzet és a mélyvénás trombózis kialakulás között kapcsolatra már a II. világháború alatt London bombázása kapcsán felfigyeltek (a légiriadók során a londoniak tartósan, ülő helyzetben szorongtak a metró alagútjaiban), majd egy évtizeddel később Homans elsőként talált összefüggést egy 15 órás repülőút és a mélyvénás trombózis között.

A probléma először akkor kapott nagy médianyilvánosságot, amikor 2000-ben egy 28 éves fittnes bajnok angol lány 20 órás repülőutat követően Londonba érkezve kórházba szállítás előtt meghalt, alsóvégtagi mélyvénás trombózisból származó tüdőembólia miatt.
Ezt követően számos vizsgálat történt, megszületett az utazási trombózis mint új kórkép, s megfogalmazódtak a megelőzését szolgáló szakmai ajánlatok is.

Utazási trombózisról akkor beszélhetünk ha az utazás 5 órán át vagy annál még tovább tart, az utazó (repülőgépen, autóbuszon, gépkocsiban, vonaton) tartós ülő helyzetbe kényszerülve kap azonnal, vagy 2 héten belül mélyvénás trombózist, ugyanakkor az utazás megkezdése előtt semmilyen tüntet nem volt. Az utazási trombózis tünetei: lábszár-és bokaduzzadás, fájdalom, nyomásérzékenység, de nem ritka az sem, hogy az első tünetek mindjárt a tüdőembólia klinikai tünetei: azaz rossz közérzet, félelemérzés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szapora szívverés, légszomj.

Bár trombózis gépkocsi-, autóbusz-vagy vonatút során is kialakulhat, a továbbiakban repülőútra, ennek kapcsán a mélyvénás trombózis megelőzésére hívom fel a figyelmet.
A repülőút során figyelemmel kell lennünk a repüléssel és a kabinnal kapcsolatos rizikófaktorokra, ilyen betöltött 40. életév, előzetes mélyvénás trombózis, tüdőembólia, súlyos visszérbetegség, nemrégiben lezajlott műtét, trauma, terhesség, gyermekágy, hormonpótló kezelés, krónikus szív-és tüdőbetegség, daganat, túlsúly, fokozott trombóziskészség. Fenti rizikófaktorok szerint sorolhatók az utasok a mélyvénás trombózis, tüdőembólia szempontjából kis, közepes és nagy rizikójú csoportba.

A kis rizikójú csoportba tartoznak azok, akik 5 óránál hosszabb ideig utaznak ülő helyzetben, és nem rendelkeznek az utasokra vonatkozó rizikófaktorok egyikével sem.
Esetükben javasolható az ismételt járkálás, lábujjhegyre állás, a boka és a lábszár izomzatának ülő helyzetben történő átmozgatása, szoros zokni, harisnya, felsőruházat kerülése, bő (alkohol- nyugtatók, puffasztó ételek mellőzése, mint általános tanács.
A közepes és nagy rizikójú csoportba sorolandó minden olyan utas, aki 5 óránál hosszabb ideig utazik, és a fent felsorolt rizikófaktorok valamelyikével vagy azok kombinációjával bír. Ezen két csoport esetén tanácsot kell kérni szakorvosától az utazás megkezdése előtt, mert az általános tanácsokon túl egyéb eljárás (I-es vagy II-es kompressziós fokozatú harisnya, véralvadásgátló injekció) is szükséges a biztonságos utazáshoz.
Amennyiben vonaton, autóbuszon vagy gépkocsival utazunk, általában elegendő az általános tanácsok betartása, persze abból nem származhat baj, ha kezelőorvosunktól „fölöslegesen" kérünk tanácsot.

Dr Szomják Edit