Helyet ad a fogaknak, és azok rögzítésében is részt vesz. Négy részből tevődik össze:

· A foggyökérhártya

· A foggyökeret borító cement

· A fogágy (alveoláris csont, a fogat körülölelő csontállomány))

· Az íny (gingiva)

Ezen képletek gyulladásos, sorvadásos kórképei a periodontális-, fogágybetegségek, vagy parodontopathiák.

Diabetes mellitus esetén ezek a betegségek gyakrabban jelentkeznek kísérőtünetként, mint e betegségben nem szenvedők körében.

A fogágybetegségek tünetei:

• Fogínyvérzés, a fogíny duzzanata, vöröses-lilás színe

• Fájdalom

• Gennyedző, levedző elváltozások

• A fogíny visszahúzódása és a fognyakak láthatóvá válása

• Fognyaki érzékenység

• Mozgathatóvá válnak a fogak

• Fogak kihullása

• Kellemetlen szájszag, rossz lehelet

A cukorbetegség (diabetes mellitus) a fog-, és fogágybetegségek szempontjából:

A diabetes mellitus egy jelentős egészségügyi probléma. A periodontális(fogak környezetét érintő) betegségek és a fogak elvesztése összefügg egymással. Jóval gyakrabban fordul elő a cukorbetegséggel diagnosztizáltak körében.

A cukorbetegek jóval hajlamosabbak a fog- és fogágybetegségekre, és ezen okból gyakrabban veszítik el fogaikat, mint mások. A cukorbetegek (de az egészségesek esetében is), a dohányzók körében nagyobb a kockázati tényező a parodontopathiák, és a fogak elvesztésének esetében, mint a nem dohányzóknál.

Meg kell jegyeznem, hogy a megfelelő szájápolás csökkenti a fenti kórképek kialakulását a felmérések szerint.

Hazánkban a diabetes mellitusban szenvedők közül, szinte kivétel nélkül minden páciensnél diagnosztizálható parodontopathia. Fogágy betegségekkel, a diabeteses betegekkel együtt, a lakosság tizede küzd.

A diabetes mellitus és a fogágybetegség együttes megléte esetén a szervezet inzulinigénye jelentősen megnő. A páciensek nyálelválasztása e kórképek esetén csökkenést mutat, így a nyál jótékony tisztító funkciója is csökken, vagyis a szájképletek öntisztulása nem megfelelő, ami segíti a fog- és szájbetegségek kialakulását. Az említett állapotok hatására jóval hamarabb következik be ezeknél az egyéneknél a fogakat rögzítő alveoláris csontállomány leépülése is, ami teljes foghiány kialakulásához vezet. Ezért a diabeteses páciensek számára fontos a rendszeres fogászati ellenőrzés, és ellátás.

Egyes kutatások szerint,a szájüreget érintrő fent említett elváltozások visszaszorítása csökkenti a cukorbetegek inzulinszükségletét.

A fogászati kezelést megelőzőnen tájékoztatni kell a fogorvost, hogy az illető beteg inzulinfüggő- cukorbeteg-e, és ha igen, akkor milyen inzulint használ illetve, hogy milyen gyógyszert szed. Ajánlott, hogy legyen a fogorvosi rendelőben is vércukorszint meghatározására szolgáló eszköz, mely segítségével az ujjbegyből a tesztcsíkra kent vércsepp alapján, majd azt a glükométerbe helyezve megállapítható a vércukorszint. A HbA1C eszköz segítségével kapott eredmények sokkal hasznosabbak, mivel ez a vércukorszint változásait egy tág időtartamban követi nyomon, ellentétben a glükométerrel, mely az ujjbegy pillanatnyi vércukorszintjét méri. A cukorbetegek fogászati kezelése során csökkenteni kell az esetleges hyper-, és hypoglycaemiás( magas-, és alacsony vércukorszint okozta) reakciók kialakulásának az esélyét.

Szerző: Zombor Judit DE-FOK III. éves hallgató