A kellemetlen szájszag az utóbbi években keltette fel a kutatók, közvélemény érdeklődését. Csak az USA-ban évente 740 millió dollárt költenek szájvízre, 625 milliót szájsprayre. A rossz lehelet rendszerint bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, erős fűszeres ételek) elfogyasztása vagy belélegzése (dohány) következtében tapasztalható. Lehet fog- és fogínybetegség, esetleg ételmaradék jelenléte (és erjedése) a szájüregben. Viszont oda kell rá figyelni, mert időnként komolyabb betegségek egyik korai tünete is lehet.

Az esetek 90%-ában a nyelvlepedék a szájszag okozója. A nyál nem képes a nyelvet megtisztítani (és a nyelv érdes felülete miatt is) számos baktérium tud megtelepedni rajta. Ideális élőhely a kórokozók számára, hiszen kimeríthetetlen élelmiszerforráshoz jutnak táplálkozásunk által. Anyagcseréjük során záptojásszagot árasztó kénhidrogént, lábszaghoz hasonlító szagú izovaleriánsavat termelnek. Ezek után már nem is olyan érthetetlen, hogy időnkét nem éppen kellemes az emberek lehelete (pláne, ha a szájhigiénia nem megfelelő). Minden olyan tényező, ami a nyáltermelés csökkenése által szájszárazsághoz vezet, a baktériumok elszaporodását okozhatja (alvás, szájon át történő légzés, túlzásba vitt fogyókúra, bizonyos betegségek, gyógyszerek)

A szuvas fogakban rothadó ételmaradék előbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedő gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti. A fogszuvasodás, fogínygyulladás nagyon gyakori okozója a szájszagnak, melyet a fogorvosok egyszerűen tudnak kezelni.

A torok, garat, torokmandulák gyulladása szintén kellemetlen szájszagot okoz. Ezeknek a gyulladásoknak általában bakteriális vagy vírusos eredete van. A tüszős mandulagyulladás, a mandula körüli tályog, illetve a szájüreg rosszindulatú daganatai már szájbűzt okoznak. Ezek kialakulásában a dohányzáson kívül a szájhigiénia elhanyagolásának is nagyon nagy szerepe van.

A nyelőcső és a gyomor között lévő alsó záróizom (egészséges körülmények között) a nyelés kivételével zárt állapotban van. Ezáltal a gyomorból illetve a távolabbi bélszakaszokból származó szag nem tud feljutni a szájüregbe. Ha ez a záró rendszer károsodik (nyelőcsőbetegségek, reflux betegség, gyomordaganat), kellemetlen szagú folyadék vagy gáz kerülhet a szájba. Ez a fent felsorolt szájszagot okozó betegségeknél, tényezőknél jóval ritkábban kiváltó ok, de ha az előbbieket kizárták, erre kell gondolni.

Bizonyos betegségek speciális szagú (bűzös) leheletet okozhatnak, ekkor beszélünk halithosisról. Ez zárt száj mellett is érezhető és komoly belgyógyászati betegség áll a hátterében. A kezeletlen cukorbetegség aceton (körömlakklemosó) szagú leheletet eredményez. Súlyos májbetegség esetén nyers máj szagára emlékeztető szaga lesz e betegnek.

Létezik egy speciális típusa is a szájszagnak, a pszichogén szájszag. Ez azt jelenti, hogy valaki azt hiszi, hogy kellemetlen a lehelete, pedig valójában nem az. Olyan esetekben, olyan személyeknél fordulhat elő, akik hajlamosak a normál testi érzeteiket eltúlozni. Akár okozhatja valamilyen súlyosabb elmezavar (pl.: skizofrénia – tudathasadás) is. A skizofrén beteg piszkosnak érezheti magát a rögeszmés gondolatai miatt. A paranoid (téveszmés) betegnek érzékcsalódásai vannak (van olyan beteg, aki úgy érzi, szervei rohadnak).

A kezelés elsődleges feladata a szájszag okának felkutatása. Tartós rossz lehelet esetén először keressük fel a fogorvosunkat. Amennyiben a panaszok nem fogászati eredetűek és tartósan fennállnak, keressünk fel fül-orr-gégészt, háziorvost esetleg belgyógyászt. Miután az okot megtalálták, megfelelő kezelésben részesülünk.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a probléma legtöbbször megelőzhető. A fogmosást követő fogkefével történő nyelvtisztításról nem szabad megfeledkezni, mellyel jelentősen csökkenthető a lepedék mennyisége illetve a bennük található baktériumok száma. Olykor egy-egy csepp teafaolajat vagy zsályaolajat is cseppenthetünk a fogkefénkre, amivel enyhe antibakteriális hatást érhetünk el. De vigyázni kell, hogy tényleg nagyon kis mennyiség jusson be szervezetünkbe ezekből az olajakból, mert nagyobb mennyiségben emésztési problémákat okozhatnak. Tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvízzel) és fogzuhannyal, fogselyemmel. Átmeneti kellemetlen lehet kezelésére alkalmas termékek nagyon széles skálája található a gyógyszertárakban, drogériákban, üzletekben: cukormentes tabletták, drazsék, rágógumik, szájsprayk. A rágógumik serkentik a nyáltermelést, és kitisztítják valamennyire az ételmaradékokat a fogak közül azon kívül, hogy kellemes leheletet biztosítanak. Ha nincs a közelünkben rágógumi, mentolos cukorka, hasznos lehet egy narancs elfogyasztása is. A citrusfélék szintén serkentik a nyálmirigyek működését.

A bőséges folyadékfogyasztás elengedhetetlen, mert nem kizárt, hogy a szájszagot csak a szájszárazság okozza. Ha napközben nincs alkalmunk fogmosásra valamilyen oknál fogva, tiszta vízzel történő szájöblítéssel a baktériumok egy része eltávolítható, ideiglenesen a leheletünk felfrissül (de az eredmény közel se ér fel az alapos fogmosásnál tapasztalthoz). A bors- és fodormenta tea is nagyon hatásos. Nemcsak kellemes illatával, de baktériumölő hatásával is számolhatunk. Az aromás fűszerek, mint az édeskömény, ánizsmag illetve a petrezselyem elűzik a rossz szagokat.

Üzleti vagy romantikus éttermi vacsora befejezése után, a tányérunkon maradt petrezselyem elfogyasztása sokat segíthet az étkezés után maradó lehelet közömbösítésében (már aki szereti a petrezselymet). Gazdag klorofillban, amely baktériumölő hatásának köszönhetően segít a lehelet javításában.