A nagy nyálmirigyek begyulladhatnak sérülés, fertőzések, vagy autoimmun betegségek (pl.: Sjörgen szindróma) esetén, de jelentkezhet a kórkép tuberkolózis, sugárkezelés, gyógyszeres terápia kísérő tüneteként, vagy legyengült állapotban( pl.: műtétek után). A gyulladás hátterében a nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása áll, aminek következtében a termelődő nyál nem tud a szájüreg felé kijutni, így a mirigy és a környező szövetek közé áramlik és ott jellegzetes tüneteket okoz:
Rossz közérzet. Feszülés, fájdalom, duzzanat az érintett területen. Szájszárazság, rossz lehelet, a nyak és a fül irányába kisugárzó fájdalom, esetenként láz. Súlyos esetben tályogok is megjelenhetnek a szájüregben. A duzzanat és a feszülés a táplálkozást közvetlenül megelőzően, az étkezés alatt, és rövid ideig étkezés után fokozódhat.

Már kisgyermekként is sokat hallhatjuk a figyelmeztetést: Ne igyál más poharából, ne egyél más evőeszközével, nem szabad más fogkeféjét használni, mert lehet, hogy az illető „szájfájós".

Ezek az intő szavak valóban hasznosak, mivel az embert fertőző, úgynevezett Humán Herpesz Vírusok közül a Herpes Simplex Vírus-1-es típusa röviden, a HSV-1, a leggyakrabban a nyál, de más testnedvek útján is terjed. Ennek módja lehet a fertőzött személlyel történő közvetlen érintkezés, vagy cseppfertőzés.

A kellemetlen szájszag az utóbbi években keltette fel a kutatók, közvélemény érdeklődését. Csak az USA-ban évente 740 millió dollárt költenek szájvízre, 625 milliót szájsprayre. A rossz lehelet rendszerint bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, erős fűszeres ételek) elfogyasztása vagy belélegzése (dohány) következtében tapasztalható. Lehet fog- és fogínybetegség, esetleg ételmaradék jelenléte (és erjedése) a szájüregben. Viszont oda kell rá figyelni, mert időnként komolyabb betegségek egyik korai tünete is lehet.